Fogyatékossággal élő hallgatók felsőoktatásba kerülése

 

A fogyatékossággal élő jelentkezők felvételi eljárás során biztosított esélyegyenlőségének feltételeit a 2012. december 29-én megjelent és 2013. január 1-jétől hatályos, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet határozza meg, különösen ennek 24.§-a.

Előnyben részesítés a felvételinél

A rendelet 24.§ b. pontja szerint a fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 40 többletpontra jogosult alapképzésen és osztatlan mesterképzésen, valamint ún. esélyegyenlőség jogcímen legalább 1, de legfeljebb 10 többletpontra jogosult mesterképzésen. Ezt a többletpontot azonban csak akkor kapja meg a jelentkező, ha eléri az adott évben meghatározott jogszabályi minimum ponthatárt. A sajátos nevelési igényről, vagy a fogyatékosságról szóló szakértői véleményeket az elektronikus jelentkezés alkalmával kell feltölteni, és sikeres felvétel esetén a beiratkozáskor kell az eredeti dokumentumokat bemutatni. 

Felvételi vizsga és fogyatékosság

Az alapképzés és az osztatlan mesterképzés felvételi eljárása során a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározva egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, gyakorlati vizsgát vagy szóbeli alkalmassági vizsgát tarthat. Érdemes tájékozódni a választott felsőoktatási intézmény honlapján és a felvi.hu honlapon arról, hogy ezek a vizsgálatok, vagy vizsgák a gyakorlatban mit jelentenek. Vannak pl. olyan intézmények, amelyek bizonyos szakok egészségügyi vizsgálatához egy háziorvosi igazolást kérnek arról, hogy az illetőnek nincs tartós, krónikus betegsége, más intézmények pedig a hallgatót nyilatkoztatják arról, hogy nincs olyan betegsége, amely az adott szak elvégzését akadályozhatja. A rendelet szerint:

I. Egészségügyi vizsgálat írható elő a következő szakokon: agrár képzési terület: állatorvosi; műszaki képzési terület: had- és biztonságtechnikai mérnöki; művészet képzési terület: minden szakon; művészetközvetítés képzési terület: minden szakon; közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület: a rendészeti, a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és katonai képzési ágak minden szakján; orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon; pedagógusképzés képzési terület: minden szakon; sporttudomány képzési terület: minden szakon; társadalomtudomány képzési terület: szociális munkaésszociálpedagógia szakon.

II. Pályaalkalmassági vizsgálat a következő szakokon:

A) tartható: agrár képzési terület: tájrendező és kertépítő mérnöki; műszaki képzési terület: építőmérnöki, építész, építészmérnöki, ipari termék- és formatervező mérnöki, had- és biztonságtechnikai mérnöki; művészet képzési terület: minden szakon; művészetközvetítés képzési terület: minden szakon; közigazgatási, rendészeti és katonai képzési terület: a rendészeti, a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és katonai képzési ágak minden szakján; orvos- és egészségtudomány képzési terület: minden szakon; pedagógusképzés: minden szakon; sporttudomány képzési terület: minden szakon;

B) kötelező: az osztatlan tanárszakokon.

III. Gyakorlati vizsga tartható a következő szakokon: művészet képzési terület: minden szakon; művészetközvetítés képzési terület: minden szakon; művészet és művészetközvetítés képzési területekhez kapcsolódó osztatlan tanárszakokon; osztatlan tanárképzésben, amennyiben a szak, vagy szakpár legalább egyike művészeti jellegű.

Ugyanezen rendelet a fogyatékossággal élő jelentkező számára kötelezően előírja a felvételi eljárásban történő részvétel biztosítását és a középiskola ideje alatt kapott kedvezmények megadását. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha pl. az írásbeli dolgozatok megírásához több időt kapott a tanuló, akkor bármely felvételi vizsga alkalmával ugyanezen jog megilleti a jelentkezőt. Amennyiben a felsőoktatási intézmény a felvétel feltételéül egészségügyi, pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményt határoz meg, a fogyatékossággal élő jelentkezőt a felsőoktatási intézmény szabályzata szerint illethetik meg kedvezmények, illetve felmentések úgy, hogy ezen kedvezményeknek a fogyatékosság jellegéhez kell igazodniuk, és nem vezethetnek a felvételhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli teljes felmentéshez.  Mivel ebben a kérdésben az adott intézmény szabályzata a mérvadó, érdemes a fogyatékosügyi koordinátor véleményét kikérni akár a felvételi vizsga során adható kedvezményekről, akár a vizsga speciális igényekhez történő adaptálásáról.  

Szakválasztás

A fogyatékossággal élő jelentkezők szakválasztása kérdésében sem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, sem a 87/2015. (IV. 9.) Kormányrendelet nem tartalmaz korlátozó, kizáró rendelkezéseket. Elméletileg bármilyen fogyatékosság megléte esetén is szabad szakválasztása van a jelentkezőnek, azonban az alapképzés és az osztatlan mesterképzés felvételi eljárása során a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározva egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, gyakorlati vizsgát vagy szóbeli alkalmassági vizsgát tarthat. A felvételi vizsgák tartalmazhatnak olyan elemeket is, amelyeket bizonyos fogyatékosság esetén a jelentkező nem tud teljesíteni, és amelyeket nem lehet adaptálni a speciális igényeknek megfelelően.  A hallgató szempontjából a felvételi vizsgát nem előíró szakok választásánál több dolgot érdemes szem előtt tartani. A két legfontosabb tényező a pályaválasztásban a reális önismeret és az érdeklődési kör. A jelentkezőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a fogyatékossága nem jelent-e olyan nagyfokú nehezítő tényezőt az adott szak elvégzésében, amely miatt kudarcok érhetik, esetleg nem tudja tanulmányait befejezni. Nézzünk néhány gyakorlati példát. Talán egyértelműnek tűnhet, hogy autizmus esetén nem szerencsés olyan szakok választása, amelyek magas szintű szociális és kommunikációs készségek meglétét feltételezik, és ezeket a gyakorlati képzési ciklusban számon is kérik a hallgatótól. Az is természetes, hogy  diszkalkulia (számolási zavar) esetén nyilván nem fog a fiatal matematika szakra jelentkezni, azonban nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogy ha pl. a szociológia érdekli, akkor olyan tárgyakat kell majd tanulnia, amelyek komoly matematikai kompetenciák meglétét feltételezik (pl. kutatásmódszertan, statisztika, stb.). Habár a felsőoktatási törvény előírja, hogy indokolt esetben a fogyatékos hallgatót  mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól, azonban ez a mentesség nem vezethet az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. Az előbbi példánál maradva: mivel a szociológia alapszak képzési és kimeneti követelményében az adatgyűjtés, és feldolgozás, adatelemzés is szerepel, így a fent említett tárgyak alól nem adható mentesség. Szerencsére a sikeres szakválasztás sokkal gyakoribb. Példaképpen néhány kimagasló teljesítményt elérő speciális szükségletű hallgató nem hétköznapi szakválasztása: angol-magyar tanár szakos vak hallgató; olasz-német tanár szakos súlyosan nagyothalló hallgató; jogász szakos autista hallgató; kémia szakos mozgáskorlátozott hallgató; alkalmazott közgazdász szakos aliglátó hallgató. 

Teendők sikeres felvétel esetén

Ha a fogyatékossággal élő hallgatót felvették az adott felsőoktatási intézménybe, és a törvény nyújtotta előnyben részesítési kedvezményekkel élni kíván, vagy tanulmányaihoz segítségre van szüksége, akkor regisztrálnia kell a felsőoktatási intézmény fogyatékosügyi koordinátoránál. A regisztráció menetét az adott intézmény szabályozza és közzéteszi a honlapján. A személyes adatok védelme érdekében az oktatók nem kapnak értesítést arról, hogy a kurzusaikra járó hallgatók közül kinek milyen speciális szükséglete, fogyatékossága van, azonban a fogyatékosügyi koordinátorok által kiállított igazolásokat a hallgató megmutathatja az oktatónak. A fogyatékossággal élő hallgató írásban nyilatkozhat arról, hogy neve és fogyatékossága kiadható az őt tanító tanároknak.

 

Készítette: Kovács Krisztina

 

Ajánlott irodalom:

Kovács Krisztina (2013): A fogyatékossággal élő hallgatók szakmai alkalmasságának megítélése - a szakirány választás tapasztalatai a Bárczin. Vitaanyag, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest: http://www.barczi.elte.hu/content/specialis-szuksegletu-hallgatok-segitese-a-barczin.t.912?m=39

Lányiné Engelmayer Ágnes (2013): Speciális szükségletű (fogyatékossággal élő) fiatalok felsőoktatásba történő felvétele és alkalmasságuk megítélése - Elvi, filozófiai, szakmai szempontok. Vitaanyag, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest:
http://www.barczi.elte.hu/content/specialis-szuksegletu-hallgatok-segitese-a-barczin.t.912?m=39

A felsőoktatás szociális dimenziója – Hátrányos helyzetű csoportok hozzáférése és részvétele a felsőoktatásban című kutatás: http://tka.hu/docs/palyazatok/a-felsooktatas-szocialis-dimenzioja.pdf 

Linkgyűjtemény:

423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200423.KOR

87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról: http://jogiportal.hu/view/87-2015-iv-9-korm-rendelet

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100204.TV

Utolsó módosítás: 2018.02.19.